10 érdekes dolog, amit nem tudtál eddig rólam

Kíváncsi vagy? Beavassalak néhány titkomba? Engedjelek egy kicsit leskelődni, hogy ki is a Kinga, a Pénzügyi Őrangyal, a múltban és a hétköznapokban? Hát vágjunk is bele, mielőtt még meggondolom magam.

1.    Szeretem a csokit és fagyit

Szinte mindegyikből bármennyit meg tudok enni. Csokiból a sima tejcsokoládé és a mentolos csoki a kedvencem. Fagyiban, jégkrémben nem vagyok válogatós. Saját lányaim saját felsőbb utasításomra dugják előlem a csokit, hogy ne szenvedjen kárt a készletük. Hogyan védekezek ellene, hogy mégse okozzak anyagi csődöt a családnak? Kitalálod? Van egy keret, ami édességre költhető, és csak annyiért vásárolunk.

2. Nincs kilyukasztva a fülem és soha nem is volt

3. Tudok és szeretek szitázni.

Szitázásnak azt is nevezik, amikor a textil ruhára rákerül egy logó, egy embléma. Ha 90-es években indultál nagyobb utcai futó versenyen vagy öböl átúszáson, akkor nagy valószínűséggel olyan pólód is van, amit mi szitáztunk. Ki a mi? A párom Béci grafikus volt és szitanyomó műhelye volt, a nagy munkáknál én is besegítettem. Egy nap alatt, akár ezer több színes nyomásos pólóval is megbirkóztam.

4. Egyáltalán nem kávézom.

Egyszerűen nem szeretem a kávé ízét, az illatát igen és azt a szertartást is, hogy kényelmesen leülni, és elfogyasztani. Nem, nem arra gondolok, amikor reggel félálomban felhajtod az első kávét vagy a munkahelyeden iszol gyorsan egyet. Kávé helyett viszont szívesen iszom az ilyen különleges alkalmakkor jó sűrű forró csokit. Kiszámoltad mennyi pénzt takarítok meg ezzel nap, mint nap? Mondjuk könnyű úgy, hogy nem szeretem J.

5. Szeretek játszani és nyerni is

Elsősorban a társas és gondolkodtató játékokat szeretem, nagyobb társaságban élvezem a legjobban. Oly annyira, hogy valamikor képességfejlesztő játszóházat szerettem volna nyitni. A mai napig rengeteg társasjátékunk van, amelyek jó részéből a lányok már kinőttek, de mégsem tudok megválni tőlük.

6. Vörös diplomás gyógypedagógus vagyok

Az előző tervemet olyan komolyan gondoltam, hogy még egy újabb diploma megszerzését is bevállaltam már két gyermek mellett. Úgy látszik későn érő típus vagyok, mert nagyon jól sikerült a tanulmányom. Gyerekekkel is egész jól bánok. Szeretek tanítani is, igazából most is azt teszem, felnőtteket tanítok a pénzügyekre, azt hiszem, elmondhatom nem eredménytelenül.

7. Csípőficammal születtem

Csak lassan és nehezen tanultam meg járni, azt hogy ma senki nem mondja meg rólam, ezt a születési rendellenességet szüleim gondos ápolásának és tornáztatásának köszönhetem, örök hálával tartozom ezért nekik. Csipőficamomnak köszönhetem többek között az úszás szeretetét is. Ezek után kinéznéd, hogy van több edzői végzettségem és egy testnevelő tanári is?

8. Ironman vagyok

Futottam maratont (42,198 km) 3,8 km úszás és 180 km kerékpározás után. Egy barátomat kísértem a nagyatádi versenyre, aztán kiejtettem a számon, hogy én is szívesen elindulnék, de sajnos nincs helyszíni nevezés. És mire valók a barátok? Hogy egy orvosi vizsgálat után ezt is elintézzék, akkor már nem mondhattam mégse így gondoltam. (Azért azt elárulom, nem edzetlenül vágtam neki, csak nem erre a versenyre készültem.) A szüleim déli hírekben hallották, hogy az úszás és a kerékpározás után vezetem a női mezőnyt (pedig nem is versenyezni mentem), de az igazi verseny a futásnál kezdődött, végül a dobogóról éppen lemaradtam.

9. Néhány dolgot pont a cél előtt hagyok abba

Így fordulhat elő, jó pár hasznos tananyag a fiókom mélyén porosodik 80%-os készültséggel, amit éppen csak be kellene fejeznem, hogy mások hasznára is váljon. Több az ötletem, mint az időm, sajnos az utolsó simításokat nem szeretem annyira. Sokkal jobban érdekel valami új, valami más, ami stratégiai gondolkodást igényel, mint a végső simítások. Azt hiszem, ezen változtatnom kellene. Vigyázat, hamarosan új és régebbről befejezetlen anyagokkal jövök.

10. Szeretem a munkám és élvezem

Vagy ezt azért eddig is tudtad? Rengeteg köszönő levelet kapok, amiben beszámoltok azokról a sikerekről, amit másokkal már nem szeretnétek megosztani, és ezeknek mind egytől egyig nagyon örülök. Ilyenkor mindig azt érzem, érdemes jól végeznem a munkám, mert mások életében is változást tudok elérni. Már olyan sok bizalmas dolgot, történetet és sikert osztottatok már meg velem, hogy úgy éreztem ezekkel a vallomásokkal tartozom nektek. Téged melyik lepett meg a legjobban, vagy melyiken csodálkozol igazán? Elárulod?