Borítékmódszer

A személyes konzultációk során, amit a tanfolyamomhoz adtam ajándékba, gyakran felmerült a következő: Olyan szépen megtervezem a dolgokat, aztán valamin mégis elcsúszik, sokkal jobb, mint előtte, de szeretném még jobban csinálni. Kinga, nincs erre valami jó ötleted?

De van, amit a vállalkozói szektorból veszünk most át. Ez az egyik legjobb módszer a cash flow problémákra. Ugye cash flow az, ahogy áramlik a pénz, ez mutatja meg, hogy a családunk gyarapszik, vagy éppen kezd eladósodni. Ha több pénzt ad ki a család, mint amennyi bejön hozzá, a legjobb úton halad az eladósodás felé. Ha viszont kevesebbet költ, mint a bevétele, elindult a vagyonosodás irányába. Lehet, hogy minimális a különbség a kettő között, mégis nagyon, de nagyon lényeges hónapról hónapra tisztában lenni azzal, hogy merre tart a családi költségvetés.

Kontrollra lesz szükségünk, egyszerűre, jól átláthatóra. A lényeg az, hogy amikor van pénzünk pl. hó elején, akkor azért, mert pont most van, ne költsük el lényegtelen dologra, nehogy elfogyjon, mire jönnek a fontos dolgok.

A különböző célokra szánt pénzeket külön helyen, borítékokban tároljuk és csak arra költhetjük el, ami a borítékra rá van írva. Azaz, egy költség alapvetően csak a saját helyéről fizethető ki! Pl. rezsi, gyerekek, nyaralás, ruházkodás, szórakozás, hitel, élelmiszer, tartalék, nyugdíj, háztatarozás, kert… Ez leírva egyszerű, de megvalósítani már jóval nehezebb, pedig szenzációsan hatékony módszer. A „borítéknak” nem kell szó szerint borítéknak lennie, lehet egy elkülönített bankszámla, értékpapír-számla, lakástakarék-pénztár, biztosítás vagy valóban boríték.

A ”borítékokat” a célok és fontosság sorrendjében fel kell számozni. pl. 1. élelmiszer 2. hitel 3. rezsi 4. gyerekek 5. tartalék… általában az eleje viszonylag egyértelmű minden családnál, de a következőket már nehezebb lesz fontossági sorrendbe állítani… Miért szükséges a sorrend? Mert ha nem futja mindenre, pénzzavar áll elő, csak a kevésbé fontos borítékból kerülhet át pénz a fontosabba. Mondok egy példát: a nyaralásra félretett pénzből fizethető a hitel, de a hitelre félretett pénzből viszont a nyaralás nem finanszírozható.

A legfontosabb dolgokat, mint a hitel, élelmiszer, rezsi, gyerekek (amelyek általában jól is kalkulálhatóak) érdemes fixen kivenni, a többi csoport szabadon eldönthető, hogy fix összeget jobb elkülöníteni, vagy esetleg célszerűbb százalékosan megosztani. A család bevétele: 350.000 Ft

• Élelmiszer: 100.000 Ft
• Hitel: 50.000 Ft
• Rezsi: 50.000 Ft
• Gyerekek: 50.000 Ft

• Tartalék: 15% azaz, 15.000 Ft
• Ruházkodás: 10 %, azaz 10.000 Ft
• Nyugdíj: 20 %, azaz 20.000 Ft
• Szórakozás: 20%, azaz 20.000 Ft…

Így ha egy hónapban csak pl. 280.000 Ft folyik be a családi kasszába, 250.000 Ft akkor is elmegy a legfontosabb célokra, a maradék 30.000 Ft-ot pedig százalékosan lehet elosztani… ugyanígy lehet tenni, ha egy kicsit jobb hónap volt, pl. 380.000 Ft. Így semmiről nem kell teljes egészében lemondani, legfeljebb új ruha helyett a gyerek pólója akciós lesz, vagy a turiból, a nyaralás nem szálloda, hanem kemping, de alapvetően az élményről nem kell lemondani.

Egy váratlan bevételnél, pl. bónuszból már nem kell a fix kiadásokról gondoskodni, így ebben az esetben az egész elosztható százalékosan…

A módszer akkor működik jól, ha családi pénzügyi házi alkotmányt hozunk létre hozzá, amit a saját családunkra szabunk. Ezeket az alkotmányokat érdemes kb. évente átnézni.

• hány pénzhely legyen, azaz hány „boríték”
• melyik boríték mi legyen pontosan: bankszámla, LTP, valódi boríték… az adott szegmensben is lehet több hely pl. tatarozás (lehet bankszámla és lehet pl. egy LTP is, de választáshoz már kérjük ki szakember véleményét)
• milyen szabályok szerint töltjük fel: fix vagy százalékos
• mi legyen a borítékok sorrendje (mik a legfontosabb céljaink), kizárólag gond esetén hogyan tudunk átcsoportosítani, ez az átcsoportosítás kizárólag egy irányba történhet